Összefoglaló az „egészségügyi szolgálati jogviszonyról” szóló új törvényről

2021-02-24

Az elmúlt hónapokban folyamatosan jelentek meg „veszélyhelyzeti” (törvényt felülíró) és sima kormányrendeletek, Országos Kórház Főigazgatósági (OKFŐ) utasítások, tájékoztatók és egyéb szabályozók, amelyek mind-mind formálták az új egészségügyi szolgálati jogviszony tényleges tartalmát. Az utolsó veszélyhelyzeti kormányrendelet, mely ismét több törvényi szabályt felülírt, február 19-én (pénteken) este jelent meg, míg az utolsó OKFŐ utasítás február 23-án (kedden), ezért a legtöbb helyen a munkaügyi osztályok még nem tudták bedolgozni a szerződésekbe sem a legújabb módosításokat.

Előszó

Az alábbi összefoglaló a 2021. február 24-i állapotot tükrözi. Legjobb tudásunk szerint készült, de sem arra nincs garancia, hogy március 1-ig vagy az után nem fognak ismét változni, sem arra, hogy értelmezésünk megegyezik a kórházi/OKFŐ általi értelmezéssel.

Az összefoglaló a hozzánk érkezett kérdések alapján azzal a céllal készült, hogy mindenki felelős döntést hozhasson az új jogviszony elfogadása kapcsán. Akiben felmerül, hogy valamilyen okból nem vállalná azt, annak javasoljuk az alábbi anyagot, amelyben az alá nem írás következményeit szedtük össze rezidensek esetén.

Két nagyon fontos dolog:

Számos esetben írják felül veszélyhelyzeti rendeletek a törvényt, de ezek érvényessége csak a veszélyhelyzet végéig tart. Ezen szabályok kapcsán várható, de nem garantált, hogy a veszélyhelyzet elmúltával a törvénybe is beépítésre kerülnek.
Több helyen éltek azzal az eszközzel, hogy a törvényben nem változott a szigorúbb szabály, de sima kormányrendeletben előírták, hogy a munkaszerződésben kedvezőbb feltételeknek kell szerepelnie. Ebben az esetben jelenleg nem lehet felelősen állást foglalni, hogy mi történne, ha később a kormányrendeletből törölnék a könnyítést, vagy csak szigorítanák azt: Lehetséges, hogy a jogszabály egyszerűen felülírja a munkaszerződést, de az is elképzelhető, hogy ebben az esetben egyesével kellene módosítgatni a munkaszerződéseket. Ez utóbbi esetben az sem tiszta, hogy mi történne azokkal, akik ebbe nem egyeznének bele (fontos: a munkaszerződés módosítása csak közös megegyezéssel történhet mindig!). Ezért ez a fajta jogi megoldás egy bizonyos mértékű kockázatot rejt magában, de ennek valós mértékét nem lehet jelenleg felelősen megmondani.

A fentiek miatt is ez az összefoglaló a jelenlegi állapotot tükrözi, hiszen a jövőre nézve legfeljebb csak találgatni lehetne, és mi is orvosok vagyunk, nem pedig jósok.

Alapfizetés

Mennyi lesz a fizetés?

Az új jogviszonyban az orvosi alapbér elsősorban a szolgálati időtől függ. Ennek függvényében az alábbi táblázat szerint alakulnak a bérek a következő 3 évben:

Várható-e további alapbér emelkedés 2023 után?

Jelenleg nincs arról döntés, hogy a későbbiekben hogyan változik a bértábla. Ez az ország teljesítőképességén és az egészségügyi dolgozók érdekérvényesítő képességén fog múlni várhatóan.

Mennyit kereshet maximum egy rezidens?

Szakvizsga nélkül legfeljebb a harmadik kategóriát, tehát a fenti táblázat 4. sorában szereplő 6-10 évhez rendelt összegeket lehet elérni. Ennél magasabb kategóriába több évvel is csak a szakvizsga után lehet kerülni.

Mire számíthatok majd a szakvizsga után?

Az első szakvizsgával az egyedüli változás, hogy ha meglesznek az előírt évek, akkor el lehet érni a további kategóriákat. Pótlék az első szakvizsgáért nem jár. (Sőt: a fizetés általában kicsit csökkenni is fog, mert rezidensként jár bruttó 24 ezer forint rezidensi pótlék, ami értelemszerűen csak a szakképzés alatt jár.)

Mit jelentenek az évek a táblázatban? Hogyan történik a besorolás?

A február 19-i friss változások szerint akkor lép valaki magasabb kategóriába, ha betölti az előírt éveket. Ilyenkor a következő hónaptól jár a magasabb bér.

Sajnos nem egyértelmű viszont a kórházak gyakorlata, hogy hogyan kell értelmezni a tól-ig éveket. Tehát, pl. 0-2 évbe 2 teljes évig, vagy 3 teljes évig tartozik valaki. Ugyanígy pl. a 6-10 évet 5 év 1 hónapnyi, vagy 6 év 1 hónapnyi munkával éri el valaki.

Az hogy mi számít bele az évekbe, folyamatosan bővült.

A törvény alapján beszámít:

az Eszjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban,
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban,
a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban,
a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.), valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati, kormányzati szolgálati, kormánytisztviselői jogviszonyban,
a szolgálati jogviszonyban,
a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban,
a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,
az Eszjt., a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a Ktjv., valamint a Kttv. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,
az állami vezetői szolgálati jogviszonyban,
a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,
a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonyát szabályozó törvény szerinti rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,
a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) hatálya alá tartozó munkáltatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ösztöndíjas jogviszonyban, illetve munkaviszonyban,
magyarországi vagy külföldi egészségügyi szolgáltatónál vagy külföldi szakirányú végzettséggel munkavégzésre irányuló jogviszonyban

töltött idő.

Az 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet szerint beszámít

az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló –
- a szabadfoglalkozás keretében,
- az egyéni egészségügyi vállalkozóként,
- az egyéni cég tagjaként,
- a társas vállalkozás tagjaként,
- az egyházi személyként vagy vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként,

és végül a 69/2021. (II. 19.) Korm. rendelet alapján beszámít:

a munkaviszonynak az az időtartama, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,
az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartama,
a hadkötelezettség alapján teljesített sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak, illetve a polgári szolgálatnak az időtartama,
az Eszjtv. 8. § (9) bekezdés h) pontja alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő, valamint
a PhD fokozat megszerzése esetén a doktori képzésben töltött időt,

ha ezen időtartamok korábban nem kerültek beszámításra a közalkalmazotti jogviszonyba.

Mindenki a bértábla szerinti alapbért fogja keresni?

Az alapbér a bértáblát az alábbi esetekben haladhatja meg:

Mindenkit évente minősíteni fog a főnöke. Ennek eredménye alapján az illetmény a következő évre, megfelelő fedezet rendelkezésre állása esetén, maximum 20%-kal megemelhető. Ki dönt róla? – A munkáltatói jogkör gyakorlója
Az alapbér felett intézményi, szakterületi és munkaköri besorolás alapján max. 15% szakterületi pótlék adható évente, legfeljebb következő év februárig. Ki dönt róla? – az OKFŐ
„Ha az adott munkakör ellátásához további szakvizsgára is szükség van”, akkor a 2. szakvizsgára + bruttó 40.000 Forint/hó, 3. szakvizsga esetén még további bruttó 20.000 Forint/hó képesítési pótlék jár. (Negyedik, stb. szakvizsgáért nem jár pénz.) Ki dönt róla? – A munkáltatói jogkör gyakorlója
A „munkakör ellátásához kapcsolódó” doktori (PhD) fokozatért havi bruttó 100.000 Ft jár. Ki dönt róla? – A munkáltatói jogkör gyakorlója
(Az előző két pont esetén a munkáltató döntése, hogy hogyan ítéli meg az adott plusz szakvizsga/PhD kapcsolódását a munkakörhöz. Ha a döntéssel valaki nem ért egyet, a bíróság tud dönteni.)
Más személy munkakörébe tartozó feladatok ellátása esetén max. 30 % helyettesítési díj adható. Ki dönt róla? – A munkáltatói jogkör gyakorlója
Kirendelés esetén is adható (de nem kötelező) többletdíjazás, de max. +10%. Ki dönt róla? – A munkáltatói jogkör gyakorlója

További növekedést jelenthet (ez a felsorolás nem terjed ki az egyetemek Klinikai Központjaira, amelyek akár adhatják ezeket, de saját hatáskörben dönthetnek erről, vagy akár további juttatásokat is bevezethetnek):

Eseti illetménykiegészítés, amely valamilyen átmeneti többletfeladatért járhat,
A kórháznak járó (pl. traumatológiai, sürgősségi stb. osztálynak járó) ún. fix díjból adott „fix díjból származó juttatás”, évente legfeljebb következő év februárig. Ki dönt róla? – az OKFŐ; Klinikai Központ esetén a Klinikai Központ vezetése.
Jutalom, ami a kiemelkedő munkáért járhat, maximum két havi alapbér lehet. Ki dönt róla? – A munkáltatói jogkör gyakorlója
Béren kívüli juttatás/”cafeteria”. Ki dönt róla? – A munkáltatói jogkör gyakorlója

Fontos, hogy az ügyeleti díj alapjába csak a minősítés alapján adható max. +20%, és a kirendelés esetén adható max. +10% számíthat bele (de ez se biztos), a többi biztosan nem számít bele.

A munkáltató jogkör gyakorlója a korábbiakkal ellentétben nem biztos hogy egyenlő a saját kórház főigazgatójával. (Lásd lentebbi kérdés.)

Milyen díjazás jár az éjszakai/hétvégi munkáért (ügyelet, műszak)?

Jogszabály szerint az éjszakai/hétvégi időszak alatt ügyelet vagy műszakos munka keretében lehet dolgozni, melyért külön díjazás jár. „Ügyelet szervezése akkor indokolt, ha a betegfelügyeleti feladatok mellett átlagosan az ügyeleti idő 25%-át meghaladóan, de legfeljebb annak 50%-áig sürgősségi ellátási és betegfelvételi feladatokat is teljesíteni kell.” „Az ügyeleti idő átlagosan 50%-át meghaladó feladatok esetén műszakot kell szervezni.”

Ügyelet teljesíthető

a rendes munkaidő terhére (heti max. 16 óra)
rendes munkaidőn felül elrendelhető ügyelet (évente max. 416 óra)
önként vállalt túlmunka (a munkaidőkeret átlagában heti max 24 óra)

keretében. Önként vállalt túlmunka vállalása nélkül azonban a napi munkaidő csak kéthetente 1x haladhatja meg a 12 órát, tehát átlagosan havi 2x lehet egybefüggő 24 órás munkát (hétvégi ügyelet vagy: rendes munka+hétköznapi ügyelet) előírni. A rezidenst további ügyeletre is be lehet osztani a fent írt időkeretben, de csak akkor, ha sem aznap az ügyelet előtt, se másnap nem dolgozik, és az ügyelet csak max. 12 órás (pl. valaki aznap 19:00-ra megy és reggel 7:00-ig ügyel).

A rendes munkaidő terhére történő ügylet a havi kötelező óraszámba számít bele. Tehát ennyivel kevesebb időre kell hétköznapra-napközbenre beosztani az orvost, de érte külön díjazás csak hétvégén jár: +50%-os pótlék. Március 1-től nem él az a szabály, hogy az ilyen ügyeletnek a napi 12 óra munkaidőt meghaladó részére hétköznap is +50% járt.

A rendes munkaidőn felül elrendelhető ügyeletért

hétköznap 70%,
szombaton 80%,
vasárnap és ünnepnap 90%

ügyeleti díj jár. Itt sem él március 1-től az a szabály, hogy az ilyen ügyeletnek a napi 12 óra munkaidőt meghaladó részére az előző százalékok másfélszerese járt.

Az önként vállalt túlmunka keretében történő ügyeletért az előzőek másfélszerese, tehát

hétköznap 105%,
szombaton 120%,
vasárnap és ünnepnap 135%

ügyeleti díj jár.

Korábban a szombati ügyeletek kapcsán volt egy további 1,5x-ös szorzó, ami akkor lépett életbe, ha a kieső szombat helyett a vasárnap mellé nem tudtak egy pót-pihenőnapot kiadni. A jelenlegi szabályok szerint ez is megszűnik március 1-től.

Műszakos munkáért

12-22 óra közötti időszakért +15-20%-os,
a 22-06 óra közöti időszakért +30-40%-os pótlék

jár.

Fixen mindenkinek ennyi ügyeleti díj/műszakpótlék járhat csak? Nincs semmilyen intézményi mozgástér?

Az ügyeleti százalékokat az OKFŐ a megyei kórházak javaslata alapján évente következő év februárjáig eredetileg 10%-kal, a 02. 23-i új utasítás szerint 30%-kal megemelheti.

A műszakpótlékokat az OKFŐ a megyei kórházak javaslata alapján évente következő év februárjáig 10%-kal, SBO esetén 20%-kal megemelheti.

Mit jelent az, hogy az ügyelet másnapján levonnák az órákat, vagy hogy azért mínusz órák járnának?

Az ügyelet másnapján tilos a munkavégzés. Az így le nem dolgozott órák hiányoznának a rendes munkaidő alap óraszámához képest. A munkáltatónak lehetősége van, hogy az ügyelet bizonyos részét minősítse rendes munkaidő terhére végzett ügyeletnek, hogy azzal legyen meg az alap óraszám. Valójában mínusz órák így sem keletkeznek, de az így minősített ügyeleti órákért hétköznap nem, csak hétvégén jár +50% pótlék. (Hiszen annak ellenértékét az alapfizetés adott órára jutó részeként kapja meg a munkavállaló.)

III. A rezidensek státusza az új keretek között

Állami intézményben a rezidensek is a többi orvossal megegyező keretek között, egészségügyi szolgálati jogviszonyban lesznek foglalkoztathatóak március 1-től.

Milyen szabályok szerint ügyelhet a rezidens a saját kórházában?

Március 1-től a rezidensek is az általános szabályok szerint ügyelhetnek, a legtöbb külön szabály a törvényen felfüggesztésre került.

A korábbi szabadfoglalkozású jogviszonyban történő ügyeleti szerződések csak annyiban maradnak érvényesek március 1-től, amennyiben azt az általános szabályok szerint, bármely orvossal meg lehetett volna kötni, pl. a személyes közreműködőkre vonatkozó szabályok szerint. Ha a szabadfoglalkozású szerződést a munkáltató érvényesnek is szeretné tekinteni, de abban pl. nem százalékok, hanem konkrét összegek szerepeltek, és azok alacsonyabbak az általános szabályok szerint járónál, akkor mindenképp érdemes azokat az egyértelműség kedvéért feltételes nyilatkozatban fel is mondani. A szabadfoglalkozású szerződés fenntartása a rezidensnek akkor lehet érdeke, ha az kedvezőbb feltételeket tartalmazna, mint a márciustól mindenkire érvényes általános szabályok. Ha a szabadfoglalkozású szerződést határozott időre kötötték, akkor új szerződés csak olyan szabályok szerint lehet köthető, ahogy az bármely más orvossal megköthető lenne.

Az általános szabályok szerint az ügyelet díjazása attól függ, hogy az ügyelet rendes munkaidő terhére, rendes munkaidőn felül elrendelhető ügyelet keretében, vagy önként vállalt túlmunka keretében történik-e. (lásd vonatkozó rész)

Hogyan lehet/kell saját kórházban ügyelni külsős gyakorlat idején?

Külsős gyakorlatról max. havi háromszor lehet vissza rendelni valakit ügyelni. Az ügyeleti tevékenységet követő pihenőnap a külsős gyakorlat teljesítésébe beleszámít. A visszarendelésről a munkáltató legkésőbb a visszarendelés időpontját 30 nappal megelőzően, pontos időpontot is megadva tájékoztatja a külső gyakorlat helyszínét.

Hogyan kellhet a külsős gyakorlat helyszínén ügyelni?

Jogszabály szerint a rezidens képzési terve képzési elemenként tartalmazza a képzés során elsajátítandó szakmai ismeretekhez szükséges ügyeleti tevékenység mértékének meghatározását. Rezidens ügyeleti feladatokat csak a képzési tervben foglaltakkal összhangban láthat el. Álláspontunk szerint tehát rezidens a külső gyakorlat helyszínén ügyeletre akkor kötelezhető, ha ezt az egyetem által jóváhagyott képzési terve az adott gyakorlat vonatkozásában tartalmazza.

Ebben az esetben is elsősorban a rendes munkaidő terhére történő ügyelet képzelhető el, amely esetben a nappali-hétköznapi beosztás idejét kell a teljes ügyeleti idővel csökkenteni. Ezen felül rendes munkaidőn felül elrendelhető ügyelet sem kizárt a külső helyszínen, ha a saját kórháza ezt kifizeti a rezidensnek.

IV.Hálapénz

Január 1-től tilos lesz az ellátáshoz kapcsolódóan bármennyi pénzt vagy a minimálbér 5%-ánál drágább tárgyi ajándékot adni, illetve elfogadni. Az elfogadó orvos három év börtönnel, az azt adó beteg egy év börtönnel is büntethető lesz akár. Az orvos jogviszonyát pedig már akkor is meg kell szüntetni, ha valakit csak megvádolnak és büntető eljárást indítanak ellene a hálapénz elfogadásáért, tehát bírósági ítéletre se lesz ehhez szüksége.

A fenti tilalom a magánellátásban, a térítési díjon felül kapott, nem az ellátás nyújtásáért, de az ellátás alatt vagy azt követően kapott ellenszolgáltatásra akkor terjed ki, ha az általa ellátott beteget egyúttal az állami ellátás keretében is kezeli, a kezelésének az irányításáért felel vagy a kezelésében közreműködik.

A minimálbér 5%-a alatti (jelenleg 8.370 Ft) tárgyi ajándékot is csak a szolgáltatás nyújtását követően, vagy hosszú ideig tartó, folyamatos bennfekvés mellett végzett kezelés esetén kéthavonta 1x lehet elfogadni.

V.Kirendelés

Az eredeti törvényben nem változott, hogy másik, azonos fenntartóhoz tartozó szolgáltatóhoz lehet majd bárkit kirendelni legfeljebb két évre. Bár nem közismert, de hasonlóra korábban is volt elvi lehetőség, de csak évente 44 munkanap erejéig.

Milyen feltételeket szab a kirendelés kapcsán a törvény?

Nem szükséges rendkívüli jogrend, tehát bármikor, „békeidőben” is sor kerülhet rá,
Csak azonos fenntartóhoz tartozó intézmények között van rá lehetőség.
Legalább az eredeti illetményére jogosult a dolgozó, amit az átmeneti munkahely fizet meg, és az illetmény akár meg is emelhető.
a kirendelt személy – különösen a korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel – nem szenvedhet aránytalan sérelmet.

Mit tehet majd az, akit az új jogviszonyban kirendelnek, de mégse vállalná?

Ebben az esetben az általános szabályok alapján a dolgozó felmondhat, a – főszabályként 30 napos – felmondási idő alatt azonban – ha mentesítést nem kap –köteles a kirendelés teljesítésére. Ha ezt megtagadja, köteles a munkáltatót ért kár megtérítésére, melynek összegét megállapodás vagy bíróság fogja megállapítani.

Milyen könnyítés történt a kamara és a szakmai szervezetek egyeztetéseinek hatására?

Kormányrendeletbe bekerült, hogy minden munkaszerződésnek tartalmaznia kell bizonyos könnyítéseket. Maga a törvény viszont nem változott, ezért a bevezetőben írtak szerint nem egyértelmű, hogy mi történne a szerződésben foglalt könnyítések érvényességével, ha a kormányrendelet ismét szigorodna. A könnyítések az alábbiak:

Nem lehet kirendelni:

○ a rezidenst a szakvizsga előtti fél éven belül

○ a nagycsaládos dolgozót

○ a nőket a terhességtől a gyermekük három éves koráig

○ aki legfeljebb 16 éves gyermekét egyedül neveli.

A kirendelés ideje „békeidőben” legfeljebb 44 munkanap lehet
Kifejezetten a Rezidensszövetség kezdeményezésére a 44 munkanapot nem naptári évben, hanem egybefüggő 12 hónap alatt kell számítani. Ha tehát valakit kirendelnek november-decemberben, azt nem lehet az új év január februárjában is újra kirendelni, hanem 10 hónapig biztonságban van az érintett.
A kirendelésre megemelt díjazás, max. az alapbér 110%-a adható, de ez nem kötelező.
A kamara ígéretet kapott, hogy a kirendelés részletes szabályairól külön kormányrendelet fog születni, melynek megalkotásába őket is bevonják. A kirendelésről legalább 10 munkanappal annak életbelépése előtt kell szólni.

VI:Határozatlan időre szóló (=végleges) áthelyezés

Rendkívül indokolt esetben, így különösen, ha az ellátás máshogy nem biztosítható, határozatlan időre (azaz „véglegesen”) is áthelyezhető valaki egy másik szolgáltatóhoz. Közalkalmazottként ilyen áthelyezésre csak a régi és az új munkáltató és a közalkalmazott kölcsönös megállapodása esetén volt lehetőség.

Milyen könnyítés történt a kamara és a szakmai szervezetek egyeztetéseinek hatására?

Bár a törtvény nem változott, a munkaszerződésnek tartalmazni kell, hogy a végleges áthelyezés kapcsán az új munkakörben, munkahelyben, illetményben és az áthelyezés időpontjában a dolgozóval meg kell állapodni. Feltehetőleg ez azt is jelenti, hogy ha ez a megállapodás nem születik meg, akkor egyoldalúan nem helyezheti át a munkáltató a dolgozót.

VII. Másodállások és a szolgálati jogviszonyon túli (pl. vállalkozói) állami munka

Megtiltják a másodállásokat?

A törvény maga nem tiltja meg a másodállásokat, hanem csak megteremti annak lehetőségét. Így néhány kivétellel csak úgy lehet bármely további keresőtevékenységet folytatni, ha azt a Kormány által kijelölendő (feltehetőleg központi) szerv engedélyezi. Ez vonatkozik úgy a magántevékenységre, mind a más intézményben, ott szerződtetett közreműködő cég alkalmazásában történő munkavégzésre és az orvosláshoz nem kötődő bárminemű munkára is.

Milyen tevékenységhez nem kell engedély?

A törvény szerint nem kell engedély a következőkhöz, ha időtartama nem ütközik a munkaidővel:

tudományos tevékenység,
oktatói tevékenység,
művészeti tevékenység,
lektori tevékenység,
szerkesztői tevékenység,
jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység,
nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony.

A kormányrendelet szerint nem kell engedély a következőkhöz:

igazságügyi szakértői és igazságügyi szakkonzultánsi tevékenység,
halottvizsgálati szaktanácsadói tevékenység,
eü. kamarai tisztség,
a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételéről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet szerinti egészségügyi tevékenység és
a donor plazmaferezis folytatására előírt engedéllyel rendelkező szervezet által a donor alkalmassági vizsgálatárnak végzése.

Mindezekhez is engedély kell viszont, ha a munkaidővel ütköznek.

Ki adja az engedélyeket a másodállásokra?

a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál a területileg illetékes városi kórház vezetője,
a városi kórháznál az irányító megyei intézmény vezetője,
a megyei és országos intézménynél és vidéki egyetem Klinikai Központjánál az OKFŐ humánpolitikai és jogi főigazgató-helyettese,
a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjánál a klinikai központ elnöke,
az egyházi tulajdonban vagy fenntartásában működő egészségügyi szolgáltatónál az egyházi tulajdonos vagy fenntartó,
önkormányzati intézménynél a fenntartó által kijelölt személy,
előzőekben fel nem soroltak esetén a fenntartó által kijelölt személy.

A kérelem kapcsán csatolni kell a közvetlen felettes támogatását, és az adott intézmény (fő)igazgatója is nyilatkozik, hogy azt támogatja-e vagy sem. A támogatást később is visszavonhatják, mely esetben az engedély soron kívül visszavonható.

Mennyi időre szól az engedély?

Az engedély visszavonásig, de max. 18 hónapra szól.

Mi lesz a jelenlegi másodállásokkal?

április 29-ig kell ezek kapcsán a kérelmeket beadni. A kérelem elbírálásáig a további jogviszony fenntartható, de elutasítás esetén azt meg kell majd szüntetni.

Lehet-e a saját munkáltatóval más jogviszonyban is szerződni?

Az OKFŐ utasítás leszögezi, hogy nem fogják engedélyezni azt, hogy valaki saját kórházában személyes közreműködői szerződést létesítsen.

– Saját állami munkahelyén oda szerződtetett közreműködő alkalmazásában sem lehet majd munkát végezni, ilyet – engedéllyel is – legfeljebb csak másik intézményben lehet majd tenni.

– A sürgős szükség esetét, valamint a Kormány által rendeletben később meghatározandó kivételeket kivéve nem lehet ellátni a szolgálati jogviszony keretében egy beteg olyan betegségét, amely betegség kapcsán neki már más jogviszonyban (magánellátásban) bármilyen egészségügyi ellátást nyújtottunk.

– A kórház-főigazgató, az állami-önkormányzati szakrendelő vezetője semmilyen gyógyító-megelőző tevékenységet nem végezhet: Sem saját intézményében nem gyógyíthat, sem engedélyt nem kaphat a magánellátásban való részvételre.

Lehet-e más kórházban dolgozni személyes közreműködőként (vállalkozóként)?

Ilyen formában más kórházban akkor lehet dolgozni, ha ahhoz az adott kórház megkapja az OKFŐ engedélyét. Az engedély max. 18 hónapra szól.

Mi lesz a most fennálló vállalkozói szerződésekkel?

A március 1-jén fennálló szerződések kapcsán az adott kórháznak április 29-ig kell engedélyt kérnie. Az engedély elbírálásáig a szerződés fennmarad. Az engedély elutasítása esetén jelenleg nincs külön szabály a szerződés megszűnésére, így várhatóan a szerződésben szereplő felmondási szerződések szerint kell a kórháznak felmondania.

Mi lesz a vállalkozói díjazás más kórházakban?

A február 23-i OKFŐ utasítás szerint a jelenleg érvényes díjak határozott idejű szerződés esetén annak lejártáig, határozatlan idejű szerződés esetén 2021 végéig fizethető ki. Utána, ill. új szerződés esetén a bruttó díjazás nem lehet több, mint az Eszjtv. alapján járó bruttó összeg.

VIII. Tényleg nem a kórház vezetője lesz ezentúl a munkáltató?

A munkáltató személye az alábbi táblázat szerint változik:

Intézmény típusa	Alapvető munkáltatói jogok	Egyéb munkálttói jogok
megyei kórház	OKFŐ, aki ezt jelenleg a megyei kórház főigazgatóra átruházta	megyei kórház főigazgatója
állami városi kórház és/vagy rendelőintézet	megyei kórház (Bp.-en és Pest megyében: centrumkórház) főigazgatója	városi intézmény vezetője
Semmelweis Egyetem klinikai központ	klinikai központ elnöke	klinikai központ elnöke
vidéki egyetemek Klinikai Központjai	csak a munkaviszony létesítése és megszüntetése: OKFŐ	klinikai központ elnöke
országos gyógyintézet	OKFŐ	intézmény főigazgatója
országos társgyógyintézet	fölérendelt országos gyógyintézet vezetője	intézmény vezetője
OSEI	intézmény vezetője	intézmény vezetője

IX. Hogyan változik a szabadság mértéke?

Orvosok esetén az alapszabadság 20 vagy 21 nap lesz.

Eddig 3 ledolgozott év után járt 2 pótszabadnap, majd 3 évente újabb 1-1 nap, összesen max. +17. Ezentúl 25 év felett +1 nap, 28 év felett + 2 nap, 31 év felett + 3 nap, onnantól 2 évente még 1-1 nap, összesen +10 nap fog járni.

Az egyéb pótszabadságok mértéke (pl. gyerekek után járó) nem változik.

Végkielégítés, felmondási okok és idők, nyilvános pályázatok, egyebek

Ha létrejön a szolgálati jogviszony, utána változatlan mértékben fog járni a végkielégítés, de természetesen csak munkáltatói felmondás esetén. Aki viszont most nem írja alá a szerződést, annak csökkentett végkielégítés jár:

20 év alatt 1 havi,
20-30 év között 2 havi,
30 év felett 3 havi összeg jár.

Fontos, ha valaki most nem ír alá, de később meggondolja magát, és felveszik szolgálati jogviszonyba, arra nem vonatkozik semmilyen visszafizetési kötelezettség a végkielégítésből. A végkielégítés visszafizetése csak arra vonatkozik, ha valaki később, már a szolgálati jogviszony létrejötte után változtat munkahelyet.

Mennyi lesz a felmondási idő?

Kedvező változás, hogy a dolgozó felmondása esetén a felmondási idő 2 hónap helyett 1 hónap lesz.

Ugyanakkor a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő (jelenlegi névvel: felmentési idő) jelenleg 2 hónap + ledolgozott 5 évente további 1-1 hónap, az új szabályok szerint viszont csak 30 nap, plusz ledolgozott évek alapján további max. 60 nap, összesen max. 90 nap.

Hogyan lehet valakit elküldeni az új jogviszonyból?

Az új szabályok szerint a munkáltató által történő felmondásnak csak az a feltétele, hogy az indok a a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő valós és okszerű ok legyen, további korlátok nem lesznek. Jelenleg csak feladatmegszűnés, központilag elrendelt átszervezés vagy létszámcsökkentés, alkalmatlanság vagy bizonyítottan nem megfelelő munkavégzés esetén lehet felmentéssel elküldeni a közalkalmazottakat, más egyéb indoka nem lehet a felmentésnek.

Megszűnik, hogy csak különösen indokolt esetben küldhető el, aki egyedülállóként tizennyolc évesnél fiatalabb gyermeket nevel.

Megmarad-e a hosszú idejű munka után járó jubileumi jutalom?

Más néven, de változatlan összegben fog járni a külön juttatás 25, 30 és 40 év jogviszony után. Az évek számítása azonban változik, így nem kizárható, hogy valakinek valamelyik jubileumi jutalom „kimaradna”, ha az új jogviszonyba több év számítható be, mint eddig közalkalmazottként. Egyelőre nem ismert, hogy az így kimaradó jutalmat pótolhatja-e egyedileg a munkáltató.

X. Kollektív jogok.

Lesz-e lehetőség később szervezetten kiállni a jogokért, ha majd esetlegesen változnak a még kidolgozás alatt lévő kormányrendeletek, vagy ha újabb törvénymódosítás születik?

A szakszervezetek elveszítik azt a jogukat, hogy kollektív szerződést kössenek az alkalmazásban állók nevében. Az eddigi kollektív szerződések 2021. január 1-jével egy veszélyhelyzeti kormányrendeleti rendelkezés alapján megszűntek.

Új intézményként létrejön az Egészségügyi Szolgálati Érdekegyeztető Fórum, melyben a Kormány – az alapszabályban meghatározott – országos szakszervezeti szövetségek és országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet majd.