A speciálisan rezidenseket érintő kérdések és válaszok

  1. Mi lesz, ha nem fogadom el az új feltételeket és nem írom alá az új munkaszerződést?

Ebben az esetben az új törvény életbe lépésével, a törvény erejénél fogva megszűnik a közalkalmazotti jogviszony, és a dolgozó csökkentett összegű végkielégítésre lesz jogosult:

  1. Mi lesz, ha most nem írok alá, de kedvezően változnak a feltételek, vagy bármely más okból ismét állami munkába állnék?

Ebben az esetben, ha van aki az adott személyt felveszi, új szolgálati jogviszony létesíthető. Aki most nem ír alá, de később meggondolja magát, és felveszik szolgálati jogviszonyba, arra álhírekkel ellentétben nem vonatkozik semmilyen visszafizetési kötelezettség a végkielégítésből. A végkielégítés visszafizetése kizárólag arra vonatkozik, ha valaki később, már a szolgálati jogviszony létrejötte után változtat munkahelyet!

  1. Milyen lehetőségem lesz, ha most aláírok?

Jelenleg a veszélyhelyzet alatt az Eszjtv. hatálya alá tartozó intézményekben a munkavállaló nem szüntetheti meg egyoldalúan a jogviszonyát. Közös megegyezéssel továbbra is van mód távozni, ha abba a munkáltató is beleegyezik. A tilalom a veszélyhelyzet végéig (jelenleg május 22., de ismét meghosszabbítható) vagy a kormány általi visszavonásig tart. Civil szervezetek a tilalom alkotmány-ellenessé minősítéséért az Alkotmánybírósághoz fordultak, de az erről szóló döntésnek nincs határideje, akár a teljes veszélyhelyzet ideje alatt eltarthat az eljárás.

Később felmondani az általános szabályok szerint lesz lehetőség, egy hónapos felmondási lehetőséggel. Lehetőség van közös megegyezéssel is megszüntetni a jogviszonyt, ekkor végkielégítés csak akkor jár, ha ebben egyeztek meg.

  1. Ha már valaki teljesítette a szakképzést, van-e lehetőség szakvizsgázni, ha most nem ír alá?

Tudomásunk szerint jelenleg nincs olyan szabály, amely szerint a szakvizsga munkaviszonyhoz vagy kifejezetten eü. szolgálati jogviszonyhoz lenne kötve. Ha mégis lenne ilyen előírás, akkor egyébként a fenti általános szabályok szerint bármikor létesíthető lehet ilyen új jogviszony, ha van olyan kórház, aki felvesz.

A munkabér a szolgálati jogviszonyra vonatkozó szerződés szerint kerül megállapításra. (Ennek kapcsán is terjed egy tévhit, mely szerint ebben az esetben egy évig nem lehet magasabb a munkabér a jelenleginél. Valójában ez a korlátozás is csak a már létrejött szolgálati jogviszonyok közötti változtatásra vonatkozik, tehát a mostani alá-nem-írásra nem.

  1. Alá kell-e írnom arról külön nyilatkozatot, ha nem kívánom alá írni a szerződést.

A közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva szűnik meg azáltal, ha valaki a munkaszerződést nem írja alá 2020. február 28-ig. Külön nyilatkozatra ehhez nincs szükség, és erre senki nem is kötelezhető.

Óvatásságból javasoljuk, hogy ilyen felesleges nyilatkozatot senki ne is írjon alá. Egyrészt ebből előnye semmiképp sem származik, másrészt – ahogy a lentebbi válaszoknál írjuk – a visszafizetési kötelezettség időpontja függ attól, hogy a rezidens maga szünteti-e meg a jogviszonyát, vagy az a törvény erejénél fogva szűnik meg, és e téren egy ilyen nyilatkozat aláírása csak felesleges vitákra adhatna okot.

  1. Nem akartam aláírni a szerződést, ezt már jeleztem is a munkáltatómnak, de meggondoltam magam. Mit tehetek?

Az OKFŐ tájékoztatása szerint a szerződést elegendő akár alírva-szkennelve elküldeni február 28-én, vasárnap is a munkáltatónak. Arra az esetre, ha a hétvégén gondolná meg magát valaki, érdemes lehet az üres szerződést akár a hétvégére hazavinni.

  1. Aláírtam a szerződést, de meggondoltam magamat. Vissza lehet-e ezt csinálni?

Amennyiben a munkáltatónál is van aláírt példány, akkor a szerződést már nem lehet visszavonni. Azt csak az általános szabályok szerint, pl. felmondással lehet megszüntetni. Ha aláírtuk a szerződést, de arról még nem értesítettük a munkáltatót: nem adtuk le neki a szerződést, szkennelve se küldtük vissza stb., akkor álláspontunk szerint a visszaadás előtt nincs akadálya a szerződés széttépésének, vagy más módon történő megsemmisítésének.

Szakképzés folytatása

Van-e lehetőség jelenleg nem államilag támogatott formában folytatni a szakképzést?

2020 végén a kormány megváltoztatta a vonatkozó kormányrendeletet, így támogatott szakképzésre új jogviszonyként itthon jelenleg csak eü. szolgálati jogviszony, fizetős képzés keretében közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, özszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban vagy szolgálati jogviszonyban van lehetőség. A felsorolásból kikerült a munkaviszony, így jelenleg szakképzésre irányulóan új munkaviszony nem létesíthető.

Van-e lehetőség külföldön folytatni a szakképzést?

Ha valaki külföldön szakképzésre felvételt nyer, akkor az adott ország szabályai szerint elvi lehetőség lehet arra, hogy részben vagy egészben elismerjék a már teljesített éveket. Ennek szabályai országonként mások.

 

Visszafizetési kötelezettség

Szakképzési „támogatások” visszafizetése

Mekkora összeget érint?

Ha egy rezidens önhibájából hagyja félbe a szakképzést, az alábbi, a rezidensképzéshez nyújtott összegek visszafizetése szükséges:

  • Képzési és képzésszervezési költségek támogatása: havonta 20 e Ft/hó (nem vonatkozik szakképzésüket 2015. július 1. és 2016. június 30. között megkezdőkre.) + 100 e Ft/ befejezett év (mindenkire vonatkozik).
  • Tutori díj: havonta 50 e Ft (Nem vonatkozik szakképzésüket 2015. július 1. és 2016. június 30. között megkezdőkre.)

Milyen esetben kell a fenti összeget visszafizetni?

A rendelet szerint a visszafizettetési folyamat az alábbi esetekben indul el:

  • a rezidens az OKFŐ-től külföldi munkavégzéshez szükséges hatósági bizonyítvány kiállítását kezdeményezi, és a szakképzése szüneteltetését az OKFŐ részére nem jelezte,
  • a rezidens a szakképzéshez kapcsolódó, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát megszünteti,
  • a rezidens az egyetemmel megkötött szakképzési megállapodását felmondja, és egyidejűleg más egyetemmel szakképzési megállapodást nem létesít, vagy
  • a rezidens teljesítéséről a képzőhely és az egyetem egyike sem ad tájékoztatást a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartáshoz kapcsolódó elektronikus felületen egybefüggően legalább hat hónap időtartam tekintetében, és a rezidens a szakképzés szüneteltetését nem jelezte az OKFŐ részére.

Ha valaki nem írja alá az új munkaszerződést, akkor azonnal egyik feltétel sem fog bekövetkezni, hiszen a jogviszonyt nem a rezidens szünteti meg, hanem az a törvény erejénél fogva szűnik meg. Azonban ha 6 hónap elteltével sem folytatja valaki a szakképzést, és a szakképzés nem is szünetel, akkor a jelentési kötelezettséghez kapcsolt feltétel 6 hónap múlva be fog következni.

Valamelyik feltétel bekövetkezése esetén az OKFŐ felhívást intéz 30 napos határidővel az adott orvoshoz. Ha erre valaki úgy nyilatkozik, hogy a szakképzés megkezdéséhez képest az előírt szakképzési idő + 3 éves határidőn belül sem kívánja befejezni a szakképzést, akkor az összeget rövid határidővel, de kamatmentesen kell visszafizetni, és az nem minősül adók módjára behajtható tartozásnak, tehát több hónap vagy akár év lehet azt behajtani.

Ha viszont valaki ekkor nyilatkozik, hogy e határidőn belül mégis be kívánja fejezni a képzést, majd ez mégsem teljesül az előírt szakképzési idő + 3 éves határidőn belül, akkor ennek leteltével kell visszafizetni az összegeket. Ekkor az összeget a képzés félbeszakításától számítottan kamatokkal növelve kell befizetni, és az adók módjára behajtható. Fontos tudni, hogy ennek a behajtása is több hónapba telik.

Milyen feltételekkel kerülhet sor a szakképzés szüneteltetésére, ami kitolja a fenti határidőket?

A szünetelésre automatikusan jogosult a rezidens az alábbi esetekben:

  1. a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló kormányrendeletben szabályozott, illetve más, állami vagy külföldi ösztöndíjjal támogatott tudományos munka,
  2.  a szülési szabadság,
  3. a csecsemőgondozási díjra, a gyermekgondozást segítő ellátásra és a gyermekgondozási díjra való jogosultság,
  4.  baleset, tartós betegség miatt 30 napot meghaladó keresőképtelenség,
  5.  10 éven aluli beteg gyermek, illetve tartósan gondozásra szoruló hozzátartozó otthoni ápolása, gondozása, vagy
  6.  rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet esetén a sorkatonai szolgálat és a polgári szolgálat teljesítése

teljes időtartamára megszakítható.

Fentieken túl a szakképzés ideje csak méltányolható, a jelölt egészségi állapotában vagy családi körülményeiben bekövetkező okból, előzetesen meghatározott időtartamra szakítható meg, ha valószínűsíthető, hogy az ok megszűnése esetén a jelölt a szakképzését teljesíti. A méltányolható ok elfogadásáról az egyetem dönt.

Álláspontunk szerint méltányolható, „családi körülményben bekövetkező ok”, hogy ha valakinek megszűnik a munkája. Így ha valaki nem írná alá az új szerződését, akkor mindenképp javasoljuk az egyetem szakképzési központja felé még a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt, tehát február 28-ig szünetelési kérelem beadását, okként megjelölve azt, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony törvény erejénél fogva megszűnik március 1-jén, egyben valószínűsítve, hogy ha megfelelő feltételekkel sikerült új munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíteni (hiszen más munkahelyen akár lehetnek majd, kedvezőbb ügyeleti díjak, másban kedvezőbb körülmények stb.), akkor a szakképzés teljesítésre kerülhet.

Milyen további következménnyel járhat a képzés félbehagyása, ha felvettem a Markusovszky stb. ösztöndíjat?

Az előző pontban írt feltétel bekövetkezése esetén vissza kell fizetni a szakorvosképzés során felvett Markusovszky, hiányszakmás stb. ösztöndíjakat is. Ennek határidejét az előzőekkel ellentétben jogszabály nem határozza meg, így erre mindenkinek a saját ösztöndíjszerződése az irányadó (ezek között évenként eltérés van). A 2020-ban kötött szerződések pl. 15 napos határidőt tartalmaznak. Fontos itt is azonban tudni, hogy egy behajtási eljárás esetén ez is több hónap vagy év is lehet akár (persze az elhúzódás esetén további költségekkel, pl. végrehajtás költségei, is számolni kell).

Az előzőekhez hasonlóan azonban itt is igaz, hogy a jogszabályi visszafizetési feltétel álláspontunk szerint csak hat hónapot követően áll be, a fent leírtak szerint. Továbbá ebben az esetben is halasztó hatályú, ha a fent írtak szerint szüneteltetés történne.

Mikor kellhet a Markusovszky stb. ösztöndíjakat szakorvosként visszafizetni?

A fentieken túl az ösztöndíjakat vissza kell fizetni akkor is, ha egy friss szakorvos nem teljesíti azt a vállalását, hogy az ösztöndíj folyósítása időtartamának megfelelő ideig hazai, államilag finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál végez teljes munkaidőben, illetve arányos hosszabb ideig részmunkaidőben a támogatott szakképzésben megszerzett szakorvosi tevékenységet. Ennek teljesítése során összesen 12 hónap (akik az ösztöndíjat 2015-ben vagy korábban nyerték el: 24 hónap) haladék bármely különösebb ok igazolása nélkül jár, a visszafizetési kötelezettség akkor indul, ha a szakorvos összesen 12 hónapig nem teljesíti ezt a feltételt. (Ez a 12 hónapos haladék azonban csak a már megszerzett szakvizsga utáni állami munkavállalásra vonatkozik, tehát a képzés szakvizsga előtti félbehagyásakor nem érvényes.) További szünetelésre adnak lehetőséget a fent felsorolt okok (szülés, ösztöndíjas doktori képzés, stb.).

Milyen különbségek vonatkoznak a 2015. július 1. előtti rendszerben lévő rezidensekre, szakorvos-jelöltekre?

Ők a képzés félbehagyásakor, amennyiben igénybe vették, a hiányszakma-pótlék visszafizetésére is kötelesek. (Kb. 42400 Ft/hó)

Van-e lehetőség arra, hogy most leállítsam a Markusovszky stb. ösztöndíj felvételét, így a szakvizsga után csak a már eddig igénybe vett hónapokat kelljen itthon ledolgoznom?

A jogszabály szerint  az ösztöndíj időtartamaszakképzési idejéből az ösztöndíj odaítélésekor a szakképzésből még hátralévő időtartam. A rendelet nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy ezt az időt le lehet rövidíteni.

Mik a lehetőségeim, ha csed-en, gyed-en vagy gyes-en vagyok a rezidensképzés alatt vagy a Markusovszky stb. ösztöndíj felvétele után, fiatal szakorvosként, és nem dolgozom?

Mindegyik fenti esetben szünetel mind a szakképzés adott időn belüli teljesítésére, mind a szakvizsga utáni ledolgozásra vonatkozó kötelezettség. Ezen időpont alatt tehát értelmezésünkben a visszafizetési kötelezettségek megállapítására sem kerülhet sor (csak a csed, gyed stb. lejárta után). Ilyen esetben tehát, ha most nem vállalja az új szerződés aláírását valaki, azzal megszűnhet jelenlegi jogviszonya (ez a csed, gyed stb. folyósítását nem érinti), a csed, gyed stb. jogosultság végéig azonban – ha végül úgy dönt, mégis vállalja a szolgálati jogviszonyt) – új jogviszonyt létesíthet. Az új szerződés aláírása esetén a csed, gyed lejártakor, a munkába való visszalépéskor az általános szabályok szerint lehet a dolgozó ilyen irányú döntése esetén megszüntethető az új jogviszony, azaz egy hónapos felmondási idővel, mely esetben a támogatások, ösztöndíjak visszafizetésre stb.-re vonatkozó szabályok megfelelnek a fentieknek.

Visszakellhet-e fizetnem valamit az egyetemi tanulmányaim után is?

Bizonyos esetekben, bár csak hosszú évek múlva, felmerülhet ilyen is:

  • Az egyetemi tanulmányok kapcsán visszafizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha valaki a végzés után 20 év alatt nem dolgozik Magyarországon annyi időt, ameddig térítésmentes egyetemi tanulmányai tartottak (ledolgozási kötelezettség).
  • Értelemszerűen ennek elmulasztása a végzés után 20 év elteltével kerülhet megállapításra, tehát ekkor kell a visszafizetéssel számolni.
  • A ledolgozási kötelezettség bármilyen munkakörben teljesíthető, annak nem kell a diplomához kapcsolódnia.
  • A visszafizetendő összeg alapja az, amennyi a tandíj lett volna, ha valaki nem térítésmentesen tanul. Ennek arányos részét kell adott esetben visszafizetni, tehát aki 6 év egyetem után 3 évet már itthon dolgozott, annak a teljes összeg felét kell kifizetnie.
  • Ez a kötelezettség csak azokat érinti, akik ingyenes tanulmányaikat 2012-ben vagy később kezdték meg.

Mennyivel halasztható a visszafizetési kötelezettség?

Az előző kérdéseknél leírtak szerint:

  • a szakképzési „támogatások” visszafizetési a fenti esetben 6 hónap múlva indulna, és az egyetem által engedélyezett szünetelés idejével, továbbá – ha valaki vállalja, hogy utána kamatokkal növelve, adó módjára hajtsák be – a szakképzési idő + 3 éves határidőig (ebbe a szünetelés ideje nem számít bele) kitolható,
  • a Markusovszky, stb. ösztöndíjak visszafizetése esetén 12 hónap (akik az ösztöndíjat 2015-ben vagy korábban nyerték el: 24 hónap) haladék jár, továbbá az egyetem által engedélyezett szünetelés ezt is meghosszabbítja,
  • külföldre távozás esetén a visszafizetési kötelezettség 20 évvel a végzés után áll be.

 

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: email
Email