ÖSSZEFOGLALÓ AZ „EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLATI JOGVISZONYRÓL” SZÓLÓ ÚJ TÖRVÉNYRŐL

Alább olvashatóak a leglényegesebb változások, a következő két oldalon pedig a legyakoribb kérdéseket és válaszokat szedtük össze, amelyekkel az elmúlt napokban megkerestetek minket:

Kérdések és válaszok az új szolgálati törvény kapcsán – általában

Kérdések és válaszok az új szolgálati törvény kapcsán – Rezidenseket és korábbi rezidens-ösztöndíjasokat érintő speciális kérdések

 

Az új törvény szerint állami egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi tevékenységet csak egészségügyi szolgálati jogviszonyban lehet végezni. Aki ezt a szolgálati jogviszonyt vállalja, az a saját munkahelyén semmilyen további szerződés (vállalkozás, megbízás stb.) alapján nem láthat el egészségügyi tevékenységet.

 

Az új jogviszony csak külön jogszabályban meghatározott esetekben lesz érvényes a rezidensekre. Mivel azonban a kormány kommunikációjában folyamatosan az új bértábla összegeire hivatkozik a rezidensek esetében, az új bértábla pedig csak az új jogviszonyban jár, ezért várható, hogy a következő két hónapban meg fog születni az a rendelkezés is, amely kiterjeszti az új szabályokat a rezidensekre is.

 

Három lépésben jelentősen nő az orvosi alapbér

Az új „szolgálati jogviszonyban” az orvosok esetében korábbinál magasabb lesz az alapbér. Az első emelés 2021. január 1-jén történik, a következő egy évvel később, és végül 2023. január 1-jén kerül bevezetésre az orvosi kamara által javasolt bértábla. A bértábla a 40 órás szolgálati jogviszony minimumösszegeit tartalmazza, ami személyenként max. 20%-kal lesz emelhető. A szolgálati jogviszony keretében sem lehet majd a bértábla 120%-ánál nagyobb összeget kapni, de ezt a mértéket a Kormány rendeletben felülírhatja és új maximumot állapíthat meg rendeletben. Állami (szolgálati) jogviszonyban ennél több bért akkor sem lehet keresni, ha valaki több állami kórházban dolgozik. Ilyenkor egyetlen szerződést kell majd kötni, és az egyben kezeli mindkét munkahelyet majd. Magasabb bért egyedül akkor lehet keresni, amíg valaki átmenetileg más munkakörét is helyettesíti. Ekkor az alapbéren felül helyettesítési díj is jár.

  

Az új bértábla bevezetésével tilos lesz az ellátáshoz kapcsolódóan bármennyi pénzt vagy a minimálbér 5%-ánál drágább tárgyi ajándékot adni, illetve elfogadni. Az elfogadó orvos három év börtönnel, az azt adó beteg egy év börtönnel is büntethető lesz akár. Az orvos jogviszonyát pedig már akkor is meg kell szüntetni, ha valakit csak megvádolnak és büntető eljárást indítanak ellene a hálapénz elfogadásáért, tehát bírósági ítéletre se lesz ehhez szüksége.

 

Az új változásokkal együtt azonban számos új, szigorú kötelezettséget kell vállalni:

 

Kirendelés”

Másik, azonos fenntartóhoz tartozó szolgáltatóhoz lehet majd bárkit kirendelni legfeljebb két évre, ennek kapcsán egyelőre semmilyen konkrét korlátozás nem ismert. Erre az időre megemelt díjazás adható, de ez nem kötelező. A kamara ígéretet kapott, hogy a kirendelés részletes szabályairól külön kormányrendelet fog születni, melynek megalkotásába őket is bevonják. A kirendelésről legalább 10 munkanappal annak életbelépése előtt kell szólni. Bár nem közismert, de hasonlóra korábban is volt elvi lehetőség, de csak évente 44 munkanap erejéig.

 

Határozatlan időre szóló (=végleges) áthelyezés

Ennek keretében rendkívül indokolt esetben, így különösen, ha az ellátás máshogy nem biztosítható, határozatlan időre (azaz „véglegesen”) is áthelyezhető valaki egy másik szolgáltatóhoz. Erre ugyanúgy a min. 10 nappal korábbi tájékoztatás érvényes. Jelenleg ilyen áthelyezésre csak a régi és az új munkáltató és a közalkalmazott kölcsönös megállapodása esetén van lehetőség, ezt a feltételt  azonban az új törvény nem tartalmazza.

 

Másodállások és egyéb korlátozások

Néhány kivétellel csak úgy lehet bármely további keresőtevékenységet folytatni, ha azt a Kormány által kijelölendő (feltehetőleg központi) szerv engedélyezi. Ez vonatkozik úgy a magántevékenységre, mind a más intézményben, ott szerződtetett közreműködő cég alkalmazásában történő munkavégzésre és az orvosláshoz nem kötődő bárminemű munkára is.

Saját állami munkahelyén oda szerződtetett közreműködő alkalmazásában sem lehet majd munkát végezni, ilyet – engedéllyel is – legfeljebb csak másik intézményben lehet majd tenni.

A sürgős szükség esetét, valamint a Kormány által rendeletben később meghatározandó kivételeket kivéve nem lehet ellátni a szolgálati jogviszony keretében egy beteg olyan betegségét, amely betegség kapcsán neki már más jogviszonyban (magánellátásban) bármilyen egészségügyi ellátást nyújtottunk.

A kórház-főigazgató, az állami-önkormányzati szakrendelő vezetője semmilyen gyógyító-megelőző tevékenységet nem végezhet: Sem saját intézményében nem gyógyíthat, sem engedélyt nem kaphat a magánellátásban való részvételre.

 

Központi munkáltató

Az összes állami orvos, szakdolgozó munkáltatójaként egy központi szerv kerülhet kijelölésre. Tehát ha más állami kórházba szeretne valaki elmenni, akkor előfordulhat, hogy új szerződésének feltételeit végső soron ugyanazzal a szervvel (annak vezetőjével) kell majd letárgyalnia.

 

Szabadság mértéke?

Csökkenhet a szabadság ideje: Eddig 3 ledolgozott évenként járt évi plusz 1-1 nap szabadság. Az erről szóló rész az új törvényben nem szerepel. A jogi értelmezések eltérnek abban, hogy hasonló növekedés egyáltalán nem fog járni, vagy a jövőben a Munka Törvénykönyvének szabálya lesz érvényes, és eszerint az életkor alapján fog járni nagyságrendileg hasonló számú, de maximum 10 plusz szabadnap.

 

Végkielégítés, felmondási okok és idők, nyilvános pályázatok, egyebek

Megszűnik számos egyéb kedvezmény, amely eddig a közalkalmazotti törvény alapján járt, és sokkal kedvezőbb volt az általános munkaviszony (Munka Törvénykönyve) feltételeihez képest, továbbá olyan változások is történnek, melyek bizonyos helyzetben előnyt, más helyzetben hátrányt jelenthetnek:

-Alapesetben valamivel kevesebb végkielégítés fog járni, mint eddig, hacsak a Kormány nem fogad el később kormányrendeletben az általánosnál kedvezőbb szabályokat.

-Az üres álláshelyeket nem lesz kötelező nyilvános pályázatban meghirdetni.

-A dolgozó felmondása esetén a felmondási idő 2 hónap helyett 1 hónap lesz; a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő (jelenlegi névvel: felmentési idő) jelenleg 2 hónap + ledolgozott 5 évente +1-1 hónap, új szabályok szerint 30 nap, plusz ledolgozott évek alapján további max. 60 nap.

-Megszűnik, hogy csak különösen indokolt esetben küldhető el, aki egyedülállóként tizennyolc évesnél fiatalabb gyermeket nevel.

Az új szabályok szerint a munkáltató által történő felmondásnak csak az a feltétele, hogy az indok a a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő valós és okszerű ok legyen, további korlátok nem lesznek. Jelenleg csak feladatmegszűnés, központilag elrendelt átszervezés vagy létszámcsökkentés, alkalmatlanság vagy bizonyítottan nem megfelelő munkavégzés esetén lehet felmentéssel elküldeni a közalkalmazottakat, más egyéb indoka nem lehet a felmentésnek.

A szakdolgozókra is érvényesek lesznek az új szabályok. A kötelezettségek nem csak az orvosokra, hanem az összes szakdolgozóra is érvényesek lesznek. Az ő esetükben a korábbi megállapodásokban szereplő béremelés történik meg, szintén több lépésben. Továbbá azok az egyéb dolgozók is az új jogviszonyban dolgozhatnak csak, akiknek a tevékenységét a Kormány rendeletben „az  egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások  üzemeltetésének biztosítására irányulónak” minősíti.

 

Részletek kidolgozás alatt – kormányrendeletek

Számos részletszabályt a Kormány rendeletben fog megalkotni az elkövetkező 2-3 hónapban. Ezek kidolgozása során ígéretük szerint egyeztetni fognak a Magyar Orvosi Kamarával. Az ezekben szabályozandó tárgykörök:

a) az új jogviszony létesítéséhez az egészségügyi dolgozóval szemben támaszható további feltéleket,

b) az új munkaszerződés tartalmi elemeit,

c) a dolgozó személy minősítésének szabályait, mely beszámít a legfeljebb +20%-os többletbér megítélésébe,

d) az egyes fizetési fokozatokhoz tartozó bér (illetmény) maximális összegét, ha a Kormány el akarna térni a 120%-os határtól,

f) az önként vállalt többletmunkáért járó díjazás alsó és felső határát, a pontos kiszámítás szabályait, g) a béren felüli esetleges juttatások körét, mértékét, feltételeit,(pl. cafeteria, munkaruha, stb.)

h) a napi munkaidőből a kötelezően a munkahelyen töltendő időt,

h) az oktatói pótszabadságra jogosult oktató, illetve oktatással összefüggő munkaköröket,

i) az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységek körét (ezeket szintén csak az új szolgálati keretében lehet majd ellátni)

j) a közreműködőnek minősülők körét, amely cégek keretében továbbra is lehet majd egészségügyi tevékenységet végezni az egészségügyi szolgáltató telephelyén

k) azon kivételeket, amikor lehet továbbra is állami intézményben és magánellátóként a 4. § (5) bekezdésének alkalmazása alóli kivételek körét,

l) a fentiek szerint a maximális munkabéren felül egyedüliként adható helyettesítési díj mértékét,

m) az egészségügyi szakdolgozók meghatározását, akikre az új törvény kiterjed,

o) az állami intézmények esetében a munkáltatóként eljáró szervet, valamint a magántevékenységet engedélyezni jogosult szervet.

Bár a törvény nem nevesíti, a kormányzati közlések szerint külön rendeleti szabályozás pontosíthatja majd a 2 éves kirendeléssel kapcsolatos szabályokat is.

Share on facebook
Facebook
Share on email
Email