KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK AZ ÚJ SZOLGÁLATI TÖRVÉNY KAPCSÁN – ÁLTALÁBAN

Bár nagyon sok jelenleg a kérdőjel, megpróbáltuk a legfontosabb kérdéseket megválaszolni a jelenleg rendelkezésünkre álló információk és jogi vélemények alapján. A kérdéseket és válaszokat újabb információk, jogszabályi változások esetén folyamatosan frissítjük, további kérdésekkel kiegészítjük.

 

Mikor lépnek életbe az új szabályok? Meddig kell megkötni az új szerződést?

December 31-ig (illetve ha a törvény felhatalmazása alapján annak alkalmazását az adott kórház vezetője kitolja, akkor az általa meghatározott, legkésőbb április 1-jei határidőig) kell aláírni az új szolgálati szerződést. Ha ez nem történik meg, akkor az adott személy jogviszonya megszűnik. Ebben az esetben az átmeneti rendelkezések szerint 20 évnél rövidebb munkaviszony esetén 1 havi, ennél hosszabb idő után 2, illetve 3 havi végkielégítés jár az általános szabályokkal szemben.

Az új szerződés tartalmáról legkésőbb november 30-ig a dolgozót írásban tájékoztatni kell, tehát egy hónap áll majd rendelkezésre a végső aláírásra.

 

Mely intézményekre vonatkozik a törvény?

–  az összes állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltatóra, így a közkórházakra, a szakrendelők egy jelentős részére, valamint

–  az egyházi fenntartású intézmény esetén a fenntartó ilyen döntése esetén.

 

Milyen kivételek lehetnek a szolgálati jogviszony alól állami intézményekben?

Ha egy külön, későbbi kormányrendelet megengedi, akkor az abban meghatározandó körben a kórház továbbra is szerződhet úgynevezett közreműködő szervezetekkel (cégekkel). Ezeknél a közreműködő cégeknek a jelenlegi szabályok szerint az ellátás valamennyi személyi és tárgyi feltételét maguknak kell biztosítaniuk. Az ilyen cégeknél lehet majd lehetőség nem az új szolgálati jogviszonyban, tehát egyszerű munkavállalóként, vagy feltehetően akár alvállalkozóként is dolgozni, de ezt is csak megszorításokkal. Ilyen közreműködők jelenleg az egyes privatizált radiológiai osztályok, dialízis-ellátók és laborok. A szabályozás feltehetőleg ezek lehetséges megtartását hívatott szabályozni. Úgynevezett személyes közreműködőként viszont a továbbiakban már nem lehet munkát vállalni az állami szektorban.

 

Miként lehet majd ezekkel az esetlegesen engedélyezett közreműködő szervezetekkel (cégekkel) szerződve részt venni az állami ellátásban?

Akinek nem lesz egyáltalán szolgálati jogviszonya, az korlátozás nélkül szerződhet e cégekkel olyan feltételek szerint, amiben megegyeznek.

Aki elvállalja a szolgálati jogviszonyt (tehát marad állami állása) annak külön központi engedély esetén lesz csak erre lehetősége, de akkor is kizárólag csak másik egészségügyi szolgáltató területén, mint ahol a szolgálati jogviszonya alapján dolgozik.

 

Lehet-e majd vállalkozóként ügyelni vagy egyébként dolgozni majd állami intézményekben?

A korábbi személyes közreműködői lehetőség, amikor valaki vállalkozóként csak az ellátás személyi feltételeit biztosította, az állami körben megszűnik. Ha a korábban ellátott feladatokat átadhatja a kórház/rendelőintézet olyan közreműködő cégnek, amely vállalni tudja a tárgyi feltételek (pl. az összes eszköz) teljeskörű biztosítását is, akkor ennek alkalmazásában lehet majd dolgozni, de – ha van szolgálati jogviszonyunk bárhol – csak másik intézményben, mint amelyre szolgálati jogviszonyunk vonatkozik, és  csak külön központi engedéllyel.

 

Jár-e majd az ügyeletért külön díjazás, vagy a megemelt alapbér mellett külön díjazásért kell majd ügyelni?

Bár voltak vonatkozó félelmek, végül a Kormány úgy döntött, hogy azon ügyeletekért, melyért eddig külön díjazás járt, a továbbiakban is fog. Ennek mértéke azonban majd változhat, mert az önként vállalt túlmunka keretében történő ügyelet díjazásáról új rendeletet fog a Kormány alkotni.

 

Milyen másodállásokhoz kell engedély?

Néhány kivételtől eltekintve minden, tehát a nem egészségügyi másodállások, keresőtevékenységek is csak a Kormány által kijelölt szerv engedélye esetén tarthatóan fenn.

 

Mi történik a jelenlegi másodállásokkal?

március 1-jéig kell ezek kapcsán a kérelmeket beadni. Bár erről nem szól a törvény, feltételezhető, hogy enne hallgatólagos tartalma, hogy ezen időpontig engedély nélkül is folytathatóak ezek. Arról sem szól a törvény, hogy gyakorolható-e a tevékenység az engedély elbírálása alatt, vagy addig fel kell függeszteni.

 

Mit tehetek, ha két vagy több állami intézményben dolgoztam eddig?

Ilyenkor – ha csak állami intézményekről van szó – egy szolgálati szerződésben kerülhet a munkavégzés helyeként több szolgáltató is megjelölésre, melyért együttesen történhet az illetmény kifizetése. Az összesített alap-munkaidő 40 óra lehet legfeljebb. Ha egy állami és egy önkormányzati, vagy két különböző önkormányzat intézményéről van szó, akkor külön-külön szolgálati jogviszony létesíthető. Ezek ekkor egymás vonatkozásában másodállásnak számítanak, tehát engedélykötelesek, ugyanakkor két közintézmény esetén reálisan lehet számítani az engedély megadására.

 

Mik lesznek azok a tevékenységek, amelyekhez csak akkor kell engedély, ha munkaidejük az állami munkaidővel ütközik?

Tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony

 

Hogyan szűnik meg a hálapénz?

A bűncselekményeket meghatározó büntető törvénykönyv (Btk.) két új szabállyal egészül ki:

Bűncselekménnyé válik, ha valaki egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben egészségügyi dolgozónak jogtalan előnyt ad vagy ígér. Ez legfeljebb egy éves szabadságvesztéssel büntetendő.

Aki egészségügyi dolgozóként jogtalan jogtalan előnyt kér, vagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, az ezentúl legfeljebb három éves szabadságvesztéssel büntetendő.

Ezentúl jogtalan előnynek fog minősülni, és tilos, ha az egészségügyi dolgozó az egészségügyi szolgáltatás nyújtása alatt vagy azt követően pénzbeli  vagy természetbeni ellenszolgáltatást kér vagy fogad el, kivéve egy alkalommal (hosszabb bennfekvés esetén kéthavonta egyszer) a kis értékű ajándéktárgyat.

Az új alkalmazási feltételek szerint már akkor el kell valakit bocsátani, ha csak megvádolják a fenti bűncselekményekkel, és büntetőeljárás indul ellene.

 

Mi lesz az elfogadható értékhatár?

Azt az ajándékként kapott tárgyat lehet majd elfogadni, amelynek értéke kevesebb, mint a minimálbér 5 %-a,ez  jelenleg 8050 Ft.

 

Milyen feltételeket szab a kirendelés kapcsán a törvény?

-Nem szükséges rendkívüli jogrend, tehát bármikor, „békeidőben” is sor kerülhet rá,

-Időtartama nem haladhatja meg az egy évet, mely egyoldalúan meghosszabbítható (tehát összesen két év lehet). Arra nincs konkrét rendelkezés, hogy két különböző, de akár ugyanoda szóló kirendelés között mennyi időnek kell eltelnie.

-Csak azonos fenntartóhoz tartozó intézmények között van rá lehetőség.

-Legalább az eredeti illetményére jogosult a dolgozó, amit az átmeneti munkahely fizet meg, és az illetmény akár meg is emelhető.

-A kirendelt személy – különösen a korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel – nem szenvedhet aránytalan sérelmet. Ez lehet gátja az abszurd módon megterhelő kirendeléseknek, ugyanakkor konkrétabb szabályok nélkül azt, hogy mi számít aránytalan sérelemnek, egy konkrét vitában a munkáltató és az alkalmazott megegyezése, vagy a bíróság állapíthatja meg.

-A Kamara bizakodó, hogy később még kormányrendeletek tovább szűkíthetik a feltételeket.

 

Mit tehet majd az, akit az új jogviszonyban kirendelnek, de mégse vállalná?

Ebben az esetben az általános szabályok alapján a dolgozó felmondhat, a – főszabályként 30 napos –  felmondási idő alatt azonban – ha mentesítést nem kap –köteles a kirendelés teljesítésére. Ha ezt megtagadja, köteles a munkáltatót ért kár megtérítésére, melynek összegét megállapodás vagy bíróság fogja megállapítani.

 

Mi lesz, ha nem fogadom el az új feltételeket és nem írom alá az új munkaszerződést?

Ebben az esetben az új törvény életbe lépésével, a törvény erejénél fogva megszűnik a közalkalmazotti jogviszony, és a dolgozó csökkentett összegű végkielégítésre lesz jogosult. Korlátozás nélkül folytathat magánpraxist, illetve állami intézményekben egy-egy esetleges közreműködő céggel kötött szerződés alapján tudhat majd dolgozni, ez utóbbira persze garancia nyilván nincs.

Ha meggondolja magát, később ismét munkába állhat (az új feltételek szerint), ha lesz olyan szolgáltató, amely felveszi. Ebben az esetben azonban a havi munkabér akkor sem haladhatja meg egy évig a korábbit, ha valaki több munkaórában kerülne alkalmazásra.

 

Mennyi lesz a végkielégítés az új szolgálati jogviszony elfogadása, majd annak megszűnése esetén?

 

Fontos, hogy a lent írtak még nem véglegesek, azt a kormány kedvezőbb irányba még eltérítheti, ha ez nem történik meg, akkor az alábbi összegek lépnek életbe:

jogviszonyban töltött idő legalább (év) végkielégítés (hónap)
közalkal-mazott (jelenleg) szolgálati jogviszony (új)
3 1 1
5 2 2
8 3 2
10 4 3
13 5 3
15 5 4
16 6 4
20 8 5
25 8 6

 

 

Megmarad-e a hosszú idejű munka után járó jubileumi jutalom?

Más néven, de változatlan összegben fog járni a külön juttatás 25, 30 és 40 év jogviszony után.

 

Lesz-e lehetőség később szervezetten kiállni a jogokért, ha majd esetlegesen változnak a még kidolgozás alatt lévő kormányrendeletek, vagy ha újabb törvénymódosítás születik?

A szakszervezetek elveszítik azt a jogukat, hogy kollektív szerződést kössenek az alkalmazásban állók nevében. Állami intézményben a Kormány és az érintett szakszervezetek (később megkötendő) megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett lesz majd gyakorolható.

Új intézményként létrejön az Egészségügyi Szolgálati Érdekegyeztető Fórum, melyben a Kormány – az alapszabályban meghatározott – országos szakszervezeti szövetségek és országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet majd.

Share on facebook
Facebook
Share on email
Email